Az erő

A fiatal harcos egyedül állt a kör közepén, maszatos arcú gyermekek, vad tekintetű férfiak, sajnálkozó, jajveszékelő asszonyok gyűrűjében. A tűző nap elől nem húzódott a mellette levő nagy sziklatömb árnyékába, egyenesen a törzsfőnök szemébe nézett.

A Szikla! A törzs legfőbb jelképe, a Tavaszi Sziklaünnep központi „szereplője”, ugyanakkor megannyi szenvedés és megaláztatás okozója.

„Hogyhogy nem? Egész évben erre edzettél, hónapokon keresztül gyakoroltál, hogy az évi megmérettetésen megmutasd, mit tudsz. Évek hosszú során te nyerted meg a sziklaemelő versenyt. Nézd ezeket a gyerekeket, te vagy a példaképük! Szüleidnek a reménysége! A tábortűz mellett a te nevedet emlegetik az öregek. Azért tudtunk megmaradni ezen a földön, mert őseink is ezt csinálták, mi is ezt kell folytassuk. És te most azt mondod, hogy nem emeled fel a Sziklát?”– kérdezte egyre fokozódó dühvel a törzsfőnök.

„Nem!” – válaszolta a harcos. A tömeg zúgolódni kezdett. „Száműzzük a faluból! Kövezzük meg! Szégyent hozott ránk!”– kiabálták. „És miért nem?”– üvöltött most már a törzsfőnök is.

A tömeg elcsitult. A fiatal harcos lehajtott fejjel hallgatott egy ideig, majd kihúzta magát és csendesen beszélni kezdett. „Butaságnak tartom ezt az erőpróbát. Ostobaságnak, hogy arra áldozzuk az életünket, hogy méregetjük, ki mennyire erős. Hogy az legyen a mérce, hogy valaki meg tud-e mozdítani egy darab követ. Ha pedig így van, én többé nem akarok erős lenni.”

Senki nem mert megszólalni, csak a magasban röpködő keselyük vijjogása hallatszott.
„Gurítsuk rá a Sziklát!” – harsogta át a csendet egy másik fiatal harcos, aki mindig csak második helyezést ért el a versenyen. A törzsfőnök felemelte a tollakkal és bőrdarabkákkal teletűzdelt botját.

Befejezés 1. A tömeg megindult, és a nagy kősziklát a fiatal harcosra borította.

Befejezés 2. A törzs tagjai sorra hátat fordítottak és elvonultak a falu felé. A fiatal harcos ott maradt egyedül, tudta, hogy a kirekesztettek sorsára jutott. De nem bánta. Kisujjával megpöccintette a Sziklát, amely nagy lendülettel a magasba repült. Három mérföldre arrébb találták meg apró darabokra törve.

Befejezés 3. Ekkor egy kócos kisgyerek lépett a Sziklához. „Gyere!” – mondta a fiatal harcosnak. A törzs tagjai kíváncsian nézték a jelenetet. A gyerek körbenézett, rájuk kacsintott. Hirtelen mindenki megértette, felcsillantak a szemek. Hiába tiltakozott, kézen fogták a harcost és mosolyogva szaladtak a sziklához. Együtt emelték fel a többtonnás tömböt.

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s